Hévíz Város Önkormányzata

 

A mai Hévíz az egykori Hévízszentandrás és Egregy falucskákat magába foglaló fürdőhely. Története szorosan összefonódik az itt található, világon egyedülálló természetes termáltóval, melynek szélesebb körben való megismertetése gróf Festetics György nevéhez fűződik. Jelentős mértékben csak 1905 után épült ki a település, ekkor szerzett országos hírnevet magának. Ma Budapest után a leglátogatottabb turisztikai célpont Magyarországon, május, július, augusztus és szeptember hónapokban a vendégek létszáma gyakran a 15.000 főt is meghaladja.

 

A város lakossága mindössze 4.375 fő, így a számok tükrében jól látható, hogy a ?kultúra-fogyasztók" jelentős része az idelátogató vendégek közül kerül ki. Hévíz városa a hazai nagyközönség mellett a számtalan országból ideérkező turistával is szeretné megismertetni a magyar kultúrát és zenét.

 

A fürdővendégek korábban sem pusztán a gyógyulást keresték a tradicionális fürdőhelyen, hanem igényelték a szórakozási lehetőségeket is, s a szigorú fürdőorvosok által felírt kúraprogramok mellett mindig megtalálták a módját a mulatságnak. A társadalmi élet legfőbb színtere a híres ?Kúrszalon" volt, mely műkedvelő előadások helyszínéül is szolgált. Buday Barna így ír ezekről az előadásokról egyik lektűrjében: ?.. .a fürdőkúra első hete után, már rezzenéstelen nyugalommal tűröm a háztartásbeli művésznők zongorával kísért sikítozását." (Buday Barna: Pihenő I. Nyaralás Hévízen, Pátria Irod. Váll. és Nyomdai Rt., Budapest)

 

A városban már az 1800-as évek végétől rendszeres programokkal szórakoztatták a vendégeket, akik közül sokan nagynevű művészek, híres polgárok, tudósok, politikusok voltak. Gyakran időzött itt Rippl-Rónai József ? akit az ?Utolsó Bölénynek" neveztek a Fürdőtelepen, utalva ezzel hatalmas termetére ?, de megfordult itt Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc és József Attila is. A Fürdősétányon található Zenepavilonban egy-egy cigánybanda játszott minden nyáron. Kamarazenekarok léptek fel, s meghívták az adott kor ismert és elismert művészeit is. Fellépett itt, a teljesség igénye nélkül: Jászai Mari, Kosztolányi Dezső, Sárdy János, Honthy Hanna, Sándor Erzsi.

 

Az elmúlt időszakban a város vezetése együttműködve a Festetics György Művelődési Központtal, egyre több és színesebb lehetőséget kínált a helyi lakosoknak és az idelátogató turistáknak a kulturált szórakozás terén. Számos könnyűzenei programra, szabadtéri fesztiválra, zenés estére és komolyzenei koncertre került sor, melynek közönsége egyre növekszik a mai napig. Szemléletes példa erre az első jazz koncertek gyér látogatottsága, s fokozatosan növekvő népszerűsége: a műfajjal való megismerkedés ugyanis odáig vezetett, hogy ma már komoly rajongótábor látogatja ezeket a koncerteket. De ugyanez elmondható bármely zenei irányzat előtérbe kerülése kapcsán, hiszen a város és a művelődési központ kultúraformáló szerepe nagyon jelentős.

 

Az évek során egyre nagyobb igény jelentkezett a magasabb kultúra iránt is, s ezért 2013 októberében elindult ?Komolyzenei est" címmel egy rendezvénysorozat, azzal a céllal, hogy Hévíz város kulturális kínálatában a komolyzene is állandóan szerepelhessen, más szórakoztató jellegű programok mellett. A komolyzenei koncertsorozat két helyszínen valósul meg, az egyik az evangélikus-református templom, mely 1998-ban épült fel, s kitűnő akusztikai adottságainak köszönhetően ideális helyszín kisebb, kamarazenei koncertekhez. A másik helyszín, mely befogadóképességét tekintve jóval nagyobb, a Szentlélek templom, 1999. szeptember 9-én került felszentelésre. A mintegy ezer fő befogadására alkalmas impozáns templom 32 regiszteres orgonája az Aquincumi Orgonagyárban készült.

 

Más jelentős helyszíneken is megfordult már számos előadó Hévíz városában, ilyen például a Festetics György Művelődési Központ részeként működő a Muzeális Gyűjtemény, melyben állandó és időszaki kiállítások látogathatóak. Az állandó kiállítás témája a fürdőtörténet, az időszaki kiállítások között pedig olyan művészek alkotásai kapnak helyet, mint Walter Gábor és Almási Anikó. Megtekinthető volt többek között a Herendi Porcelánmanufaktúráról szóló tárlat, Nyáry Krisztián könyve alapján készült irodalomtörténeti kiállítás vagy Mindszenty bíboros emlékkiállítása.

 

Az elmúlt időszakban olyan művészek előadását láthatták és hallgathatták az érdeklők, mint Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán opera-énekesnő; Dés László zeneszerző, előadóművész, aki olyan előadókkal lépett együtt a hévízi színpadra, mint Udvaros Dorottya színművésznő és Novák Péter. Nagykoncerttel kápráztatta el rajongóit ST.Martin előadóművész, zeneszerző, valamint Zsédenyi Adrienn énekesnő. Bemutatkozási lehetőséget kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem CAPRICCIO klarinét kvartettje, vagy a Trio Affetti. (Prehoffer Gábor, a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola tanára s a bécsi Zeneművészeti Egyetem oktatója, Krommer Lúcia és Simon Bettina, a bécsi Zeneművészeti Egyetem végzős hallgatói.) Fellépett Horváth Elemér hegedűművész, Gulyás Csilla hárfaművész.

 

Az elkövetkezendő időszakban olyan komolyzenei előadók érkeznek Hévízre, mint Berényi Andrea operaénekesnő, Érdi Tamás zongoraművész valamint Bányai Júlia operaénekesnő.

 

Hévíz város és Festetics György Művelődési Központ közös célja, hogy eljuttassa a zene minden formáját az ide látogató vendégekhez és a helyi lakosokhoz egyaránt. Így szeretné számukra a lehetőséget biztosítani, hogy helyben élvezhessenek olyan színvonalas koncerteket, melyekhez egyébként sok száz kilométert kellene utazni.